Olvasótörténet |
|||||
Az Olvasó rövid történeteMúlt nélkül nincs jelen – tartja a mondás, melynek érvényességét jól illusztrálja Ózd intézményekhez kötődő kulturális életének alakulása. Ha meg akarjuk ismerni és érteni a jelenlegi viszonyokat, valamint a jövőre vonatkozó elképzeléseket, vissza kell nyúlnunk a gyökerekhez, egészen a XIX. század utolsó évtizedeihez. Az akkori településen 1884-ben alakult meg az Olvasó Egylet, amely hosszú évtizedeken keresztül biztosította a közkönyvtári szolgáltatást, az alkotó művelődési közösségek működését, a lakosság művelődési lehetőségeit. 1895-ben már működött a gyári fúvós zenekar, 1896-ban kezdte próbáit a színjátszó csoport, 1897-ben alakult meg a mai is működő dalárda. 1912-ben adták át a községben az első mozit. Az itt élőknek rendszeres és biztos kereseti lehetőséget nyújtott a gyár, a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. Az Rt. a gyári tisztségviselőknek Kaszinót épített, de a gyári munkásokról sem feledkezett meg. 1923-24-ben épült meg az Olvasó Egylet ma is impozáns háza, mely még ma is az akkori, megépített formájában áll. Az Olvasó Egylet Székháza – a Rimaművek költségén – ünnepélyes keretek között 1924. október 19-én került megnyitásra, mely igen jelentős eseménynek számított a település akkori életében. Az épület vidéki viszonylatban hatalmas méretével – Nagyságát figyelembe véve a hazai színházak között a
hatodik helyen állt. A színpadnyílás A második világháború után a részvénytársaság aVasasSzakszervezetnekadta át az épület tulajdonjogát és az ott lévő összes ingóvagyonát. Az intézmény aLiszt FerencMűvelődési Központ(LFMK) nevetkapta, s hamarosan pezsgő kulturális élet bontakozott ki az épületben. (A helyiekmind a mai napigOlvasónéven emlegetik a házat.) A régi, nagy hagyományokkal rendelkező együttesek mellett újabb és újabb csoportok, szakkörök alakultak. Az ekkoriban alakult Kohász Táncegyüttes, az Ózdi Szimfonikus Zenekar, a képzőművészeti kör, a balett csoport országos hírnévre tett szert hamarosan. 1967-ben új fejezet kezdődött a város kulturális életében. Országosan is példaértékű volt az Ózdi Népművelési Intézmények (ÓNI) életre hívása, melynek lényege a szellemi és az anyagi erőforrások koncentrálása volt. A város művelődési házait, könyvtárait az Ózdi Kohászati Üzemek (ÓKÜ) Szakszervezeti Bizottsága működtette a Városi Tanács támogatásával. Az intézmények fenntartásához később a város 12 másik üzeme, vállalata is csatlakozott. A szakmai munkát 25 fős társadalmi vezetőség felügyelte, segítette. Az „ózdi modell” 1984. december 31-ig működött. Akkor a város és az ÓKÜ vezetése miatti ellentétek, a csökkenő gyári támogatás, valamint a kohászat kezdődő leépülése miatt az addigi egységes szervezet felbomlott. A Liszt Ferenc Művelődési Központ gazdája a gyár és a szakszervezet lett, míg a város többi művelődési intézményét, házát a város üzemeltette tovább. Így került a Városi Tanács tulajdonába a Kun Béla Művelődési Központ, az Ady Endre Művelődési Ház, a peremterületeken lévő művelődési termek (Uraj, Susa, Bánszállás, Center) és az újonnan megalakult Városi Könyvtár. Az ÓNI felbomlása után vitatható módon osztották el az addig közösen végzett tevékenységeket, csoportokat a LFMK a kohászati dolgozókhoz kötődő művelődési formákat vitte tovább (fúvós zenekar, táncegyüttes, képzőművészeti kör), a többi intézmény pedig a lakótelepekhez, a lakosság igényeihez orientálódott. Fenntartásában működött a Vegyeskar, a Gyermekkórus, a Lajos Árpád Honismereti Kör, s ellátta a térségben a hálózati-módszertani feladatokat. 1987. szeptember 1-vel új színfolt jelent meg a város közművelődési palettáján, ekkor adták át a Brassói Úti Általános Művelődési Központot, melyben egy általános iskola, egy középiskola, s a közművelődési egység kapott helyet. A rendszerváltozás az intézmények életében jelentős
változást hozott. A kohászati és a bányászati monokultúra visszafejlődésével, a
korábbi, erőltetett iparosítás negatív utóhatásainak következtében Ózd
történetének legnagyobb krízisét élte át. Az LFMK saját hatáskörében jelentős létszámcsökkentéssel (14 fő elbocsátása) szervezeti változást hajtott végre. 1991. január 1-jével új szervezeti egységként megalakult az Ózdi Olvasó Egyesület. Működését szakszervezeti támogatásból, pályázatokból biztosította. Jelenetős anyagi és erkölcsi támogatást nyújtott az egyesület részére a város önkormányzata. Az Ózdi Olvasó Egyesület, mint civil szervezet a folyamatos működéshez szükséges finanszírozás hiányában 1999. január 31-én feloszlással megszűnt. Az egyesület az összes ingó vagyonát felélte, csak egy lepusztult, teljesen üres házat hagyott maga után. Az épület a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésébe került. A város által üzemeltetett művelődési ház a rendszerváltozás után a Bükk Művelődési és Vendéglátó Ház nevet kapta. Tevékenységi köre jócskán bővült. A korábban Bükkvidéki Vendéglátóipari Vállalat által üzemeltetett Bükk éttermet és presszót átvéve, felújítva vendéglátó tevékenységet is végzett (közétkeztetés, városi rendezvények, családi ünnepségek). 1991-ben az intézmény átvette a Megyei Moziüzemi Vállalattól a Béke Mozit, s a BMVH üzemeltetette tovább. Ugyanebben az évben a megszüntetett Családi és Társadalmi Ünnepségeket Szervező Iroda szolgáltatásait is a művelődési ház folytatta, s Família Szolgálat néven a Városi Művelődési Központ egységeként folytatta tevékenységét. Az intézmény alaptevékenységében eltolódtak az addigi arányok. A hagyományos szolgáltatásokon, tevékenységeken túl egyre több civil szervezet, alkotó művészeti csoport talált itt otthonra (Bárka Színpad, Szívbetegek Klubja, Modellező Kör, Turista Szakosztály), s közben a peremterületeken az ún. telephelyeken (Uraj, Susa, Bánszállás, Center) pezsgő élet folyt a művelődési házakban. A Városi Művelődési Központ, a „Bükk’ építészeti adottságai a feladatokhoz mérten mindig is szűkre szabottak voltak. Lakótelepi művelődési házként épült, így a városi művelődési központ feladataihoz képest kicsi, kevés hasznos térrel rendelkezett. Programzsúfoltsága állandó helyhiányt okozott, a különböző csoportok más épületekbe szorultak, ott kellett
próbálniuk, működniük (a Vegyeskar az Erkel Ferenc Zeneiskolában, a Gyermekkórus az
Árpád Általános Iskolában, a Honismereti Szakkör a Városi Múzeumban). Városi MúzeumAz intézményt 1994-ben a Honismereti Kör és a
Gyártörténeti Múzeum gyűjteményére alapozva hozta létre az önkormányzat a
régi Gyári Iskola épületében. Mai napig hozzátartozik a Szakképző Intézet
udvarán lévő Skanzen (Kohászati Berendezések Szabadtéri Múzeuma). Városi Könyvtár
A 120 éves múltra
visszatekintő ózdi könyvtárkultúra örököseként a város, a térség legnagyobb
könyvtári közgyűjteménye, Ózd város nyilvános települési közkönyvtára. 1985-től
működött, mint Városi Könyvtár. Mai
otthonába, a mindig is közszolgálati feladatot ellátó valamikori Község-, majd
Tanácsháza patinás épületébe 1988-ban költözött. Állománya több mint 100
ezer egység. Évente 30 ezer látogatót
regisztrál. Nyilvános könyvtári feladatokat lát el, szolgáltatási köre gazdag: zenei-nyelvi részleg, gyermek
részleg, helyismereti részleg, Internet hozzáférési lehetőség, nyelvoktatás.
Európai Uniós különgyújtemény. Másik szolgáltató hely az
Árpád vezér úti Fiókkönyvtár a volt Városi Művelődési Központban, ma
Civilházban működik, mely a Béke telep és az Újváros tér könyvtári ellátását
biztosítja. Brassói úti
Általános Művelődési Központ
A közművelődési Egység 1997-től elsősorban a
nevelő-oktató munkát elősegítő és egyéb művelődési programok, előadások
szervezésével igyekezett hozzájárulni a helyi pedagógiai programok
megvalósításához. Fontos feladata az intézményekben tanulók és dolgozók
művelődési, szórakozási lehetőségeinek kielégítése. A fiatalok egészséges
életmódra való felkészítése, szabadidejük hasznos eltöltésének biztosítása. A
lakossághoz szólva művészeti és szakmai kiállításokat rendezett, ismeretterjesztő
előadásokat szervezett és bonyolított le. A gyermekek számára szünidei
programokat biztosított. Az ÁMK közművelődési feladatainak ellátását Ózd Város Önkormányzata 2007. július
1-től kezdődően az Ózdi Művelődési Intézmények hatáskörébe utalta.
A Városi Művelődési
Központ 1985-től látta el Ózd város kötelező közművelődési feladatait. Az
intézmény területi és körzetközponti feladatokat is biztosított. Alapfeladatai az Alapító
okiratban megfogalmazottak szerint az alábbiak voltak: a
Közművelődési
alapfeladatok a
Béke Mozi a
Família Szolgálat (házasságkötések,
névadók megszervezése a
Peremkerületek
közösségi színterei A VMK kezelője volt az Olvasó és a volt Kaszinó épületének is 2002. május 1-től. Közgyűjteményi és közművelődési feladatellátás ma: Ózd Város
Önkormányzatának Képviselő-testülete 2007. június 30. hatállyal, mint önálló
költségvetési szerveket megszüntette a Városi
Művelődési Központot, a Városi Könyvtárat és a Városi Múzeumot. Munkajogi
jogutódlással 2007. július 1-vel Ózdi
Művelődési Intézmények néven megalapította önálló költségvetési
szervként új intézményét 3600 Ózd, Gyár út
4. székhellyel. Az intézmény
székhelye a műemlékké nyilvánított patinásan felújított, a köztudatban Olvasó
néven emlegetett székház, mely gyönyörű tereivel, próbatermeivel, technikai
felszereltségével kulturális tevékenységünkhöz méltó környezetet és megfelelő
szakmai hátteret biztosít. Az Ózdi Művelődési
Intézmények intézmény-egységei az ÓMI Városi
Művelődési Központ, ÓMI Városi Könyvtár, ÓMI Városi Múzeum önálló
szakmai kompetenciával rendelkeznek. Az intézmény
közművelődési és közgyűjteményi feladatellátása Ózd város közigazgatási
területére, és az ózdi kistérségre terjed ki.
|
|||||